Madzagfalvi Napok 2018

Ennyit kell még aludni a XX. Madzagfalvi Napokig:

Tarsoly ArnoldA Vésztőről indult énekes előtt igen csak szép karrier áll. Nem könnyű innen a „viharsarokból” kitörni, de Arnoldot nem olyan fából faragták, aki feladja. Túl van már több tehetségkutatón. Többek között „Az Én hangom” énekversenyen és az X-Factor mentorházáig is eljutott már. A múltról, jelenről, jövőről és az első saját dalról is kérdeztem Tarsoly Arnoldot…


- A békésiek ismerhetnek az énekverseny kapcsán, mégis arra kérlek, hogy mesélj magadról. Mikor kerültél kapcsolatba a zenével, és kik hatottak rád?

- Hát igazából óvodás korom óta szeretem a zenét és éneklek, viszont komolyabb kapcsolatba csak általános suli 6. osztályában kerültem vele az énekkarban. Majd 2005-ben elmentem Szentesre a Horváth Mihály Gimnázium drámai tagozatára, és ott darabjaink nagy része zenés volt, így összeköthettem a kettőt: a színházat és a zenét, mert mindkettő fontos számomra. Hat éve kezdtem ének-versenyekre járni, ezek különböző stílusúak és nyelvűek voltak. A szentesi Lajtha László Zene Iskolába 2007/2009-ben jártam magánének szakra. Zeneileg sok zenész és énekes hatott rám, de még sincs példaképem, sok olyan zenész-énekes van, akit nagyon szeretek. A zenei ízlésem nagyon színes, ugyanúgy szeretem a jazz-t, soul-t, rnb-t, mint a poppot, rockot, musicalt vagy chanson-t. Mivel változik a hangulatom, a kedvem, így más-más pillanataimban a különböző zenéket igénylek.

- Arnold, vagy Arno Thee? Hogyan jött ez a művésznév?

- Igen… szóval, az eredeti nevem Tarsoly Arnold. Mivel saját dalaimat eddig többnyire angolul írtam, így az Arno Thee (ejtsd Arno Dí) művésznevet választottam, ami nyitás külföld fele is. Nem szeretném, ha a zeném határokhoz lenne kötve, és ez a név sokkal jobban illik a mai populáris nemzetközi zene világához, valamint külföldiek számára könnyen kiejthető. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a jövőben ne készülhetne magyar nyelvű dalom is, az idő minden eldönt.

- Milyen élményeid vannak „Az Én hangom” énekversenyről? Hányszor is indultál, és milyen eredménnyel?

- Általában nagyon pozitív élmények köthetőek a dalversenyekhez, már csak azért is, mert sok hasonló érdeklődésű embert hoznak össze, emellett új ismerősöket, barátokat és akár kollégákat is hozhat. Nem volt ez más „Az Én Hangom’-mal se. Ami nagyon tetszett, hogy a 10 tagú zsűriben különböző stílusú zenész, énekes vett részt, és egy-egy esetben nem volt azonos a véleményük, ami szerintem fontos. Kétszer vettem részt ezen a versenyen. Először 2009-ben, akkor első helyezést értem el, majd másodjára 2011-ben, ekkor nem kaptam dobogós helyezést.

- Jelentett-e neked ugródeszkát „Az Én hangom” énekverseny ahhoz, hogy jelentkezz az X-Factor műsorba, ahol a mentorházig jutottál, és szerintem egész Békés megye drukkolt neked…

- Szerintem nagyon sokat jelent az, ha egy ember egy nagyobb verseny vagy tv-s tehetségkutató előtt már néhányszor megmérettetik kisebb-nagyobb dalversenyeken, mert ez visszajelzés számára, hogy hol is tart, és a nézők szeretik-e a személyét, és amit csinál, valamint hogy jól csinálja-e. Szerintem nem befolyásolja egyik verseny eredménye a másikét. Ilyen téren nem köthetők össze. Viszont sok ember szeretetét, szimpátiáját és érdeklődését meg lehet nyerni közben, ami a legfontosabb, mert ne felejtsük el, hogy nem csak magunknak - de nem is a szakmának - hanem az embereknek éneklünk!!!

- Painful World címen megírtad első saját szerzeményedet, amit már közel kétezren láttak az egyik videó megosztó portálon. Mesélj egy kicsit a dalról, milyen fogadtatása lett…

 - Ezt a dalt 2011 márciusában kezdtem írni, egy dallam pattant ki a fejemből lefekvés előtt, és aztán később folyamatosan kiegészült azzal a szöveggel, ami az adott pillanatban való érzéseimet, gondolataimat fejezte ki. Érdekessége - ami egyébként minden dalomnak, amit eddig megírtam - hogy csak akkor írtam hozzá szöveget, ha magától jött az ihlet. Tehát nem ülök le dalszövegeket írni, hanem hagyom, hogy az magától jöjjön. Ezért van egy füzet az ágyam mellett, hogy ha szükséges, akkor kéznél legyen. Így volt már, hogy majd négy hónapig írtam szöveget, és volt olyan eset is, hogy öt perc alatt készült el vele. Egyébként előbbi volt a Painful World. A végleges hangszereléssel és stúdió munkával együtt csak decemberben lett kész, mert úgy szerettem volna megcsinálni a dalt, ahogy az a fejemben szólt. Örülök, mert nagyon pozitív kritikákat kapott. Először szakmabeliektől kértem véleményt, majd pedig hagytam, hogy az emberek döntsék el, tetszik-e nekik. A dal készítése közben kérdéseket teszek fel néhány különböző zenei érdeklődésű embernek: „Ha ez a dal a rádióban csendülne fel először, akkor végig hallgatnád, mert érdekesnek tűnne, vagy átkapcsolnál egy másik állomásra?” A szigorú szakemberektől is az „igen, végighallgatnám” választ kaptam - halhattuk Tarsoly Arnoldtól.

Madzagfalvi Hírmondó

Madzagfalvi hírekről első kézből...
captcha 
  • 1