Jöjjenek el, tekintsék meg az alkotásokat 2009. augusztus 31-ig, a Kulturális Központ nyitvatartási ideje alatt!
Belépődíj, az nincs!
Az alkotó így vall magáról:
"Születtem Békéscsabán 1951-ben. Általános iskoláimat Békésen a 3-sz. általános iskolában végeztem. Édesapám, – aki haláláig festett -szeretette meg velem az ecsetet és a rajzolást. Általános iskolai rajztanárom ifj. Takács Gábor volt, aki minden rajzpályázatra benevezett. Abban az időben mozi, színház és bábszínház jegy volt a díj. Évekig jártam ingyen rendezvényekre. 1965-ben felvételi nélkül felvettek Szegedre a Tömörkény grafikai szakára, ahova anyagi okok miatt nem mentem el. A Szegedi Kis István Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat. A Gyulai Erkel Diáknapokon díjakat nyertem a rajzaimmal. 1969-ben férjhez mentem, szültem két gyermeket, de az álmaim nem hagytak. Dolgoztam 5 évig a szőnyegszövőben szövő és mintafestő státuszban, közben Budapesten elkezdtem a textilipari technikumot. A Békés és Vidéke Áfész alkalmazott, mint kirakatrendező gyakornokot. Közben letettem a technikusi vizsgát, majd 1977-ben a címfestő alap, 1980-ban a címfestő mestervizsgát. A kirakatrendezés mindent megadott, amire vágytam, kiélhettem a kreativitásomat a munkáimban. A mi teamünk készítette Békés teljes ünnepi dekorációját, a tablókat, dicsőség táblákat, monumentális transzparenseket. 1979-től a Békéscsabai Munkácsy múzeumnak voltam külső munkatársa, ahol igényes és gyönyörű kiállítások rendezésében volt részem. Streit Miklóstól megtanulhattam a kiállítás rendezés és installáció készítés fortélyait. 1986-ban elvégeztem a Reklámpropaganda főiskola menedzser szakát a kiállítás rendezőivel együtt. Egy jó iparos voltam és vagyok, aki szereti és élvezettel végzi a munkáját. Közben esküvői dekorációkat, asztaldíszeket készítettem, részese voltam rendezvények szervezésének, rajzoltam, festettem, titokban verseket faragok. Országos és megyei kirakatversenyek rendszeres résztvevője voltam. BNV rendezőként nyertem díjakat. A festés mellékes, de állandó elfoglaltságként szerepelt az életemben. Most nyugdíjba mentem, így több időm jut, arra, amit életem céljaként kellett volna magam elé tűznöm. A fantáziámból rajzolok. Nincs összefogott gondolatsorom, amikor húz az ecset, akkor a kezembe veszem és elindul az útjára a papíron, vagy a faroston. A végtermékek pedig itt láthatók. Most érzem úgy, hogy ideje komolyabban foglalkoznom azzal, amit a születésemkor ajándékba kaptam."
