Az Életfa Kulturális Alapítvány immár több mint tizenöt éve szervez és rendez hagyományos műveltségünk szellemiségére és lelkületére épülő programokat. A szervezet Békési Városi Művelődési Központban november 21-én – a megyei önkormányzat támogatásával – a Békési Örökség Népfőiskolát indította útjára.
A népfőiskolai családi hétvégék első alkalmán délelőtt Hamvas Gábor a szerves társadalomszemléletről, Vetró Mihály pedig a nemezek jelképrendszeréről szólt. Győrffy Sándor ismert kertészeti szakíró a hazai biomozgalom alapító atyja az életigenlő kertről beszélt. Neki nem tetszik se a bio, se az öko elnevezés, mert ezek magyartalanok. Ezért úgy fogalmaz, neki életigenlő kertje van, ami ugyanazt jelenti. Nemrégen maga építette föl élete első családi házát, ahol még a háztetőn is kertészkedik – otthona ugyanis egy földalatti dombház.
Baji Béla az önellátó biogazdálkodásról beszélt. Saját tapasztalatairól elmondta, Gödön a gyümölcsösükben permetezte, műtrágyázta a fákat, ahogy azt a Kertészeti Egyetemen tanulta. Termettek is szépen, de ha a kétheti permetezésből vizsgaidőszakban akár egy is kimaradt, a fákat ellepték a kártevők, kórokozók. Később 1986-ban olvasta Bill Mollison, és David Holmgren könyvét a permakultúráról. Fő mondanivalója az, hogy ha az ember továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot, és önmagát. Megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén, és szükségletei megtermelése során. Baji Béla azóta ezt a szemléletet ülteti át a gyakorlatba.
Tóth Miklós a KörösKörről, a Közösségi Önsegítő Rendszerről beszélt. A rendszer tagjai különböző tárgyi eszközökhöz, szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá, és ezekért nem pénzzel fizetnek, hanem KÖRponttal. KÖRponthoz úgy juthatnak, ha ők is valamilyen szolgáltatás nyújtanak a rendszer másik tagjának.
Az ebéd kialakításában a Békés és Környéke Biokultúra Közhasznú Egyesület közreműködött. Ebéd után a Körösök Völgye Baranta csapat tartott bemutatót. Délután egy időben több műhelyben folyt a munka. Az érdeklődők Vetró Mihály vezetésével nemezelhettek, illetve másik műhelyben Adorján Lászlóné és Balog Gáborné vezetésével adventi koszorút és népi hangszereket készíthettek. Mások a biokultúra aktualitásairól és a KörösKör működéséről faggathatták az előadókat. Az egész napos program János Hajnalka, a Belencéres Néptáncegyüttes és a Suttyomba Zenekar közreműködésével népdal- és néptánc-tanulással zárult.
Koszecz Sándor, az eseményt szervező Életfa Kulturális Alapítvány elnöke elmondta, a közelmúltban nyilvánvalóvá lett válság újra felteszi a kérdést, hogy mi közünk van hagyományainkhoz itt a huszonegyedik század elején? Amennyiben műveltségünkben csupán a régmúlt szép emlékeit vagyunk hajlandók keresni és megtalálni, akkor egyre kevesebb… Ha a felszín mögött a rendszert is vizsgáljuk, akkor a válság közepette azt láthatjuk, hogy hagyományos műveltségünk szerves élő rendszerként képes eligazítani bennünket. Nehezen lehetne fenntarthatóbb műveltséget elképzelni, mint azt, amely lényege szerint egylényegű azzal a természettel és épített környezettel, melyben életét szervezi. Olyan hétvégi alkalmat kínálnak, melyben jelen van nemcsak az ismeretterjesztés, hanem a hozzá kapcsolódó gyakorlati műhelymunka is. Nemcsak beszélnek helyi értékeinkről, hanem céljuk szerint a mindennapi cselekvéseik részévé kívánják tenni azt a műveltséget, mely eddig is megtartott minket és reményeink szerint ezután is jövőnk alapja lehet.
A Békési Örökség Népfőiskola második családi hétvégéjét december 12-én tartja.
Írta: Molnár Lajos
Forrás: eletfa.hu
