2011. őszétől ismét várjuk színházbarát vendégeinket a Békés Városi Kulturális Központba. Őszi, színházi szezonunkat Dr. Vitéz Miklós – Vadnai László: Meseautó c. darabjával kezdjük, pazar szereposztásban.
Időpont: 2011. október 17. (hétfő) 19,00 óra
Helyszín: Békés Városi Kulturális Központ
5630 Békés, Jantyik M. u. 23-25.
Jegyárak: 2000,- 2500,- 3000,- Ft
( Üdülési csekk, Chéque Déjeuner, Cadhoc, Művelődési csekk, Sodexho Pass, Kultúra Pass utalványok felhasználhatók!)
A rendezővel, Gyebnár Csekkával és Tahi-Tóth Lászlóval interjú alább olvasható!
Szereposztás:
Szűcs János, vezérigazgató: Fila Balázs
Halmos Aladár, irattárvezető: Tahi-Tóth László
Kerekes Anna, Szűcs titkárnője: Vándor Éva
Kovács Vera, banki alkalmazott: Kovalik Ági
Márkus Sára, banki alkalmazott: Gyebnár Csekka
Péterffy Balázs, autószalon-tulajdonos: Pecsenyiczki Balázs
Pista, sofőr: Király Adrián
Dr. Sas, magándetektív: Lipták Péter
Dr. Vas, magéndetektív: oroszi Tamás
Pincér: Angyal Anita
Recepciós: Miskovics Róbert
Rendező: Galambos Zoltán
"Az üzleti életben sikeres, de magánéletében boldogtalan bankvezér beleszeret az egyik alkalmazottjába. Titokban egy autót ajándékoz neki, és még sofőrnek is elszegődik mellé, csak, hogy kiderítse, a lány önmagáért szereti-e. természetesen jelen van a főnökébe szerelmes titkárnő és a mindent megbonyolító Halmos úr, akitől meghallgathatjuk a film legismertebb mondatait: "Belenyomja a párnába, nem kefélni; egy a párna, egy a részvény, egy lehellet, egy a részvény." vagy: "Ez nem a mi Szűcsünk, ez egészen más Szűcs. Mit sütsz kis szűcs, sós húst sütsz kis szűcs?". A filmbelinél sokkal komolyabb szerepet kap Vera barátnője, Sárika és Szűcs barátja, Péterffy. Hogy a darab pergőbb és izgalmasabb legyen, feltűnik néhány új szereplő is: a vezérigazgatót ideiglenesen helyettesítő Pista sofőr, a két "zsniális" magándetektív és a két szenzációs recepciós. Ők gondoskodnak arról, hogy aztán Lillafüreden a fináléban minden a helyére kerüljön. Az előadást eredeti hangulatú, de a darabhoz komponált slágerekkel tettük teljessé."
A Körúti Színház társulata nagy dobásra készül: színpadra viszi a magyar filmtörténet legnagyobb sikerét a Meseautót! Az október 7.-i budapesti premier után a vidéki díszbemutatót október 17.-én nálunk tartják.
Meseautó. Egy film, ami mindenkihez eljut valamilyen formában. Saját korában kasszasikernek számított, a magyar filmművészet mérföldkövének, és ma is élő klasszikusnak.
A próbafolyamat alatt a miértről Galambos Zoltánt a Körúti Színház igazgatóját és a darab megálmodóját kérdeztük, a Barátok Közt szereplőjével Gyebnár Csekkával, és a legendás Halmos szerepét megformáló Tahi- Tóth Lászlóval pedig munkafolyamatról, karakterekről, és a darabról beszélgettünk.
Galambos Zoltán
– Igyekszem biztosra menni, hatodik éve rendszeresen játszunk Békésen, az itteni közönség mindig kiemelkedő szeretettel fogadta előadásainkat (Teaház, A Doktor úr, Mezítláb a parkban, Én és a kisöcsém, Kell egy színház, Mese habbal, Emil és a detektívek ), tudom itt biztos a siker. Számunkra nagyon fontos a kötődés, vidéki játszóhelyeinkkel igyekszünk baráti kapcsolatot kialakítani, és persze igyekszünk olyan helyekre is eljutni, ahonnan színészeink származnak. Annál nincs is erősebb élmény, mint a szülővárosba visszatérni és játszani azoknak az embereknek, akik láttak minket idáig eljutni. A társulatunkban sok Békés megyei születésű színész játszik, a Meseautó szereplői közül Kovalik Ági és Király Adrián mezőkovácsházi, Lipták Péter orosházi, az előadás egyik legfontosabb szereplője Gyebnár Csekka pedig sarkadi születésű, a családja a mai napig ott él, Csekka ilyenkor „haza jön” és ez a társulatot is kettőzött erejű játékra ösztönzi.
– Miért pont a Meseautó?
– Évek óta legnagyobb sikerünk az Én és a kisöcsém, amit az ország több mint 100 pontján játszottunk már és a közönség mindenhol a darab folytatását kéri tőlünk. Ezért fogtunk neki egy hangulatában és szellemiségében hasonló, és reméljük még nagyobb sikerű produkció létrehozásának.
Gyebnár Csekka
„ …a fülemben van, ahogyan ezek a nők beszéltek, kicsit gyorsabban, kicsit magasabban, nekem ez nagyon megmaradt a filmből, kicsit ez idegen volt nekem mindig, de ugyanakkor egy távoli szép furcsa világot jelentett…”
– Milyen érzés lesz „hazai” közönség előtt játszani?
– Nagyon jó lesz Békésen játszani, én Sarkadról származom, így biztosan itt lesz minden családtagom és ismerősöm, ami csodálatos érzés. Édesanyám, nagyon örült, hogy megkaptam ezt a szerepet – persze ő minden munkámnak örül. Bár, az igazat megvallva én akkor izgulok legjobban, ha a családtagjaim néznek.
– Milyen érzés volt megkapni ezt a szerepet?
– Három éve nem volt színházi bemutatóm, így már nagyon vártam, hogy próbálhassak. Ez a darab pedig különösen kedves számomra, mert nagyon szeretem ezt a kort. Szinte az egészet fekete-fehérben látom, ha rá gondolok, és alapvetően nagyon jó az, hogy magyar darabokat próbálunk, főleg pedig, hogy zenés vígjátékot. A darab idejében még mindenre volt idő. Pont ez az, amit szeretek egy próbafolyamatban is, hogy van idő megformálni egy karaktert, egészen máshogyan, mint egy forgatáson. Még nagyon az elején vagyunk, még most születik bennem ez a nő, próbálom megtalálni, hogy hány éves, honnan jön, milyen a viszonya a darab többi karakteréhez.
– Miben más Sárika, mint a Barátok Közt- ben megformált Gizi?
– Nem hiszem, hogy összehasonlítható a két karakter. Sárika egy kedves, tapasztalatlan lány, aki keresi a helyét az életben, keresi a szerelmet, a boldogságot. Tele van álmokkal, és nagyon sok életkedvvel. A sorozatbeli karakterem egy tapasztalt nő, aki megjárta már az élet minden poklát, és talán szeretne egy Sárikához hasonló ember lenni. Nagyon örülök ennek a karakterszerepnek. Kezdő színésznőként nagyon vágytam ilyen talpraesett, karakteres női szerepekre, és reméltem, hogy majd egyszer rám találnak az ilyen darabok, nem csak a naiva szerepek jutnak. Nagyon nehéz egy olyan nőt megrajzolni, aki olyan vágyakkal érkezik, mint a főszereplő, mégis ellenpontoznia kell azt. Igazi feladat, amit nem szabad lebecsülni. Amikor az ember vágya így teljesül, az igazán kegyelmi állapot.
Tahi – Tóth László
„… én rajongó típus vagyok, ma is rajongok, ha tehetséget látok, és mindig is rajongtam Kabos alakításáért…”
– Mi jut eszedbe, ha azt mondom Meseautó?
– Kabos Gyula. Ő az egyik kedvenc színészem volt, olyan meghatározó alak, aki miatt a színészi pályára léptem, egyike a példaképeimnek, rajongtam érte. Minden filmjét láttam, még olyanokat is, amelyeket talán mások soha. És természetesen ilyen film volta a Meseautó is, ahol ő kibontakoztatta zsenialitását, kivirágzott ebben a szerepben, itt igazán megmutatta mi az a saját, egyértelmű stílusa, ami csak őrá jellemző.
– Milyen érzés ezek után az ő szerepét játszani?
– Természetesen komoly kihívás, hiszen maga után vonja, hogy esetleg összehasonlítják vele az én alakításomat, és ez persze elkerülhetetlen. Az a feladat, hogy a néző, már az én Halmos Aladáromat lássa, és fogadja el. Aztán persze ott van a másik alakítás, a Bajor Imre által megformált modern Halmos. Az ő munkájának is nagy tisztelője vagyok, értem és szeretem azt, amit ő csinált ebből a karakterből. Valószínűleg egy néző sem látta annyiszor a filmet, mint én, így nekem talán nagyobb gondot okozhat, hogy hallom, látom azt, ahogyan ő megformálta a karaktert, miközben próbálok.
– Érdemes egy ilyen sikeres filmet színpadra vinni?
– Ez mindig egy különleges helyzet, de azt hiszem, hogy a sikerdarabokat érdemes mindig elővenni, és felújítani, és ugyanezt gondolom a sikerfilmről is. Mint ahogyan a Hyppolit is csodálatosan működik színpadon, miért ne történhetne több filmmel ugyanez. De a darab nagyon szép és élvezetes lett szerintem, és nagyon szerethető. Remélem, hogy a néző szép lassan elfelejti majd a filmet miközben belefeledkezik az előadásba, és nem jut majd eszébe az összehasonlítás, hanem egyszerűen csak szereti majd.
– Szereted Halmost?
– Nagyon hálás szerep. Halmos azt hiszem ennek a darabnak a motorja. Ő mozgatja a szálakat, a bonyodalmakban mindig benne van, és persze a klasszikus „egy a párna, egy lehelet” jelenet valódi ajándék egy színésznek. Mondhatjuk, hogy a maga esetlen módján kulcsfigura a darabban. Szeretem.
