Navigáció

Lassan a nyár közepénél járunk, magunk mögött hagytuk már a XXXVI. Békés-tarhosi Zenei Napokat és újult erővel dolgozunk a dánfoki nyári táborokon, készülünk az augusztus 20-i Államalapításunk Ünnepére, a II. Békés-dánfoki Zenei Fesztiválra és persze a XIV. Madzagfalvi Napokra is, mikor érkezik hozzánk egy levél….

Dr. Lengyel Magdolnától kaptuk, aki Gyulán, pontosabban Gyulaváriban lakik és köszönő szavait küldte el a zenei napok alatt megrendezésre került III. Olvasáskonferenciával kapcsolatban. Levelét a közvetlen szervezőknek, Gellénné Körözsi Eszter tanárnőnek, Katona Gyula esperes úrnak, Molnár Máriának, a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ munkatársának és Békés város valamennyi lakójának szeretné eljuttatni. Úgy gondoltuk, továbbítjuk Önöknek.

„Tisztelt Molnár Mária!
Tisztelt Gellénné Körözsi Eszter!
Tisztelt Katona Gyula esperes, lelkész úr!
Tisztelt Békés városa!

Hálás vagyok Önöknek, azokért az értelmet-lelket gazdagító-nemesítő élményekért, melyek az Olvasáskonfrencia előadásai által gyarapítottak tudásvágyat, s a lelki tarisznyába feltöltekezve pedig jó és hasznos útravalóul-kísérőül szolgáltak a mindennapjainkban: akár napfényes, akár borongós változatban köszöntenek is reánk, reám.

Bár sajnálatos, nem volt alkalmam minden előadást meghallgatni, de így a pár alkalmas betekintéssel is nagyszerű volt visszamenni az időben az “antivilág”-ba és lelassulni egy kicsit és jólesően nyugtázni, örömmel rácsodálkozni, elégtétellel megállapítani: IGEN! A régi értékek, értékeink-egykor oly becsben tartott-még élnek,vannak még életben a múlt nemes-veretes kincseiből, s legfőképpen vannak azoknak közöttünk élő jeles képviselői. Így:
Lélekemelő volt hallani- s még inkább látni őt magát- Szathmári István professzor előadását, verselemzés-vezetését.
Akkor ott kézzel foghatóan és szemmel láthatóan magállt az idő!
A Léleknek jó volt elidőzni a vers gondolatvilágában, megidézni a kort, melyben íródott, s hatni hagyni a benyomásokat. Kiszökni az idő fogságából. Szemlélődni.
Felemelő élmény volt megpihenni a tekintetnek a professzor uron: az egyszerűség, a frissesség, a nagyszerűség, a nyugalom, a béke, a harmónia kerítette hatalmába a szemlélőt-hallgatót.

Majd Eőry Vilma főiskolai tanár szépen, tisztán csengő-hangzó beszéde ejtette ámulatba a füleket. Igen! Így kellene a mi szép magyar nyelvünket-beszédkultúránkat művelni: gondosan, a maguk teljességében megformázni a hangokat és nyugodt tempóban, jól érthetően megosztani gondolatainkat a hallgatósággal.
Az ember nem tud betelni az effajta míves beszédstílussal! Elszoktunk tőle.
Mély bölcsességgel, filozófikus mélységekkel szolgált örök időkre érvényes tan-meséje, amit hasznos útravalóul-tanításul hozhattunk el magunkkal, s mértékként is szolgálhat nekünk mindennapi életünkben, életvezetésünkben és gyakori útvesztőinkben.

S végül Pomogáts Béla irodalomtörténész egyszerű, a dolgokat gondosan, szeretettel, tisztánlátással, helyzetismerettel helyére tevő, s hallgatóit okosan eligazító előadása vezetett-vezethetett minket igazságkeresésünkben, igazságot szomjúhozásunkban.

Megtisztelő kiváltságnak érezhetjük – élhetjük meg, ha megadatik az embernek manapság egy okos, bölcs, látni és hallani segítő elme, vezető, aki eligazít korunk zűrzavaros útvesztőiben. Aki látni – érteni tanít.
Köszönet a tudásért, amit átadtak nekünk!
Ahogyan a latin bölcsesség szól:”Az ész, ha tudással nem csiszolják, elbutul.”
Köszönet a szervezőknek, akik ezt létrehozni segítettek!

A Konferencia szellemisége számomra megfelelést mutat azzal a gondolattal, amit most útjára bocsátok Önöknek záró gondolatul nemes, jó, mégis küzdelmekkel teljes fáradozásuk jeléül, s mintegy lehetne elszántságuk mottója is.
Kívánom, hogy kísérje Önöket ez erőt adó látásmód:

“Olyan világban
ahol oly sok embernek nincs más célja,
minthogy leszelje magának a lehető legnagyobb tortarészt,
ahol oly sok diktátornak, kicsinek vagy nagynak,
ismertnek vagy ismeretlennek nincs más istene, mint a hatalom utáni
szomjúság meg uralomvágy,
olyan jó és csodálatos tudni, hogy egyeseknek
más lakik a szívében!”

Köszönettel és tisztelettel Dr. Lengyel Magdolna Gyula-Gyulavári”