A Talamba Ütőegyüttest négy barát alapította, azzal a céllal, hogy megismertessék és megszeretessék az ütőhangszerek segítségével a komoly- és könnyűzenét az emberek széles közönségével. Erre a legfogékonyabbak a gyerekek, ezért gondolták, hogy összeállítanak egy olyan műsort is, ami kifejezetten nekik szól. 2015. június 21-én (vasárnap) 17 órától matinéval készülnek a kulturális központban.
Ez alkalomból kérdeztük Zombor Leventét, zenekarvezetőt az ütőegyüttes életéről.
A Talamba Ütőegyüttes a „diákkori barátság hozadéka”. Meséljenek erről bővebben!
Debrecenben, – az akkor még Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – ütőhangszeres hallgatóiként tanultunk mindannyian. Kezdetben a kötelező kamarazenei órákon találkoztunk, majd elkezdtünk saját műveket írni. Ebbe a Tanárunk szabad kezet adott. Így a kötelező darabok mellett egyre több saját zenemű született. Ezekből a főiskolán és egyéb saját szervezésű alkalmakon is egyre többet koncerteztünk. Diploma után úgy döntöttünk, együtt maradunk, mert mindannyian többet akartunk egy zenetanári, zenekari állásnál. Immár 16. éve örömzenélünk együtt. Ma is az alapító tagok muzsikálnak a Talamba Ütőegyüttesben.
Mit takar a „Talamba” elnevezés, amiért ez lett a zenekar választott neve?
A talamba egy délszláv eredetű – ma már nem használt – páros cserépdob neve. A cseréptestre állatbőrt húztak, és azt speciális ütőkkel szólaltatták meg. Ebből a hangszerből fejlődött ki az üstdob.
Amikor nevet kerestünk, több is fölmerült. A hangszer enciklopédiában olvastam a talambáról és megtetszett a hangzása. Így ennél maradtunk. Egy Ütőegyüttesnek az ütőhangszer név is nyilvánvaló volt.
A különböző zenei stílusok találkozása mellett előtérbe kerül a zenei humor alkalmazása is. Hogyan születik meg egy-egy koreográfia?
Eleinte legtöbbször közösen alkottunk. Kiültünk a főiskola ütőterme elé beszélgetni, dohányozni, – akkor még lehetett – és folyamatosan járt a kezünk, lábunk. Kopogtunk, csörögtünk, zörögtünk, közben elkezdtünk rá énekelni, amiből elég sok dal született. Ezeket lekottáztuk és Lacika (Grünvald László) és Miki (Szitha Miklós) kicsit „megfésülték”.
Az első 5 évben így születtek a zenék, majd amikor már kicsit komolyabbra fordult a dolog, akkor Lacika és Miki komponálta kifejezetten a műveket. Nekik volt és van ehhez a legjobb „vénájuk”. A próbák alatt aztán ezeket a zenéket közösen finomítottuk.
A gegek, poénok abszolút közös történetek. A próbák során jutnak eszünkbe. Ez is töretlen a kezdetek óta.
Májusban és júniusban állandó lesz az Önök jelenléte Békés megyében. Miért épp Békés megyét választották „második otthonukká”?
A Művészetek Háza Gödöllő Kulturális és Konferencia Központ – aminek a Talamba Ütőegyüttes előadóművészi csoportja – 2014-es tematikus éve az I. világháború kitörésének 100. évfordulóját idézi. A Talamba Ütőegyüttes az Orient Expessz Párizstól Isztambulig tartó útvonalán élő népek életének néhány eseményét kívánta zenével, tánccal bemutatni. A produkcióhoz partnerkénit a szintén gödöllői Cimbaliband zenekar és a Fricska Táncegyüttes is társult.
Az ötlet valamilyen módon Fekete Péternek, a Békéscsabai Jókai Színház Jászai Mari-díjas igazgatójának fülébe jutott, aki támogatta egy különleges zenés-táncos és egész estés nagyszabású produkció létrejöttét. Így békéscsabai színészekkel és tánckarral kibővült szereplőgárdával színesedett az előadás.
Fekete Péter színházigazgató, rendezésének, díszleteinek, forgatókönyvének a Talamba Ütőegyüttes (Szitha Miklós, Grünvald László szerzőpárosának) és a Cimbaliband (Unger Balázs zenekarvezető) zenéjének, Zalán Tibor, Szomor György, Unger Balázs, Unger Dóra szövegeinek, a Fricska Táncegyüttes, Szomor György/Vasvári Csaba, Gubik Petra/Gábor Anita színészek, a Békéscsabai Jókai Színház táncosai Farkas Boglárka, Litauszki Enikő, Török Tünde profizmusának eredményeként egy különleges élményt nyújtó előadás született, melyet 2015 májusában és júniusában több mint 20 alkalommal tekinthet meg a közönség.
E miatt valóban „leköltöztünk” Békéscsabára. Egyre inkább megismerjük és megszeretjük a helyet.
Az Önök elmondása szerint koncertjeiken a látványelemeknek is hangsúlyos szerepe van. Mivel kívánják garantálni a fergeteges hangulatot a BÉTAZEN-en is?
Ez az ifjúsági hangszerbemutató, amivel Békésre is érkezünk, nem látványelemekkel, hanem a zenén kívül interaktív jellegével teremti meg a hangulatot. Célunk, hogy tartalmas családi programmal ajándékozzuk meg a közönséget. A Talamba Ütőegyüttes több, mint 400 hangszert használ, aminek jó részét A BÉTAZEN-en is bemutatja. A koncert folyamán a zene segítségével körbe utazzuk a Földet és az előadás végén „hangszersimogató”-ba invitáljuk vendégeinket, ahol „testközelből” is megismerkedhetnek a hangszerekkel.
Köszönöm az interjút!
