Szükségünk van a mesékre, mert mesét, hallgatni, nézni, olvasni, átélni jó! Szinte nincs olyan ember, akár gyermekként, vagy akár felnőtt fejjel, aki ne lenne így ezzel. Hiszen belépve a mesék birodalmába ledönthetőek a valóság falai, izgalmasabbnál izgalmasabb, viccesnél viccesebb kalandok sodrásába csöppenhetünk, ennek csupán csak fantáziavilágunk gazdagsága szabhat határt.
A békési Kecskeméti Gábor Kulturális Központ berkein belül működő Meskete Meseszínház tagjai is jól tudják ezt, hivatásukból adódóan – óvónőként, dajkanőként tevékenykednek – napi szinten gyakorolhatják a mesemondók szerepét.
A hét éve színházként működő csoport kreativitásának és lelkesedésének köszönhetően, évről évre igazi nagyszínházi élménnyel is gazdagodhatnak a békési kisgyermekek.
Tegnap délelőtt a Kolontos Palkó című mesejátékuknak tapsolhatott két előadásban is a hálás gyermeksereg. Mint minden meséből, így Palkónak, a bolondos fiúnak és szamarának történetéből sem hiányozhatott a varázslat… Léteznek-e beszélő szamarak? A kérdésre a választ megkaphattuk az előadásokról távozó gyermekek mosolyából.
